Sziasztok!

Nem az első Yalom könyv, amit olvasok, de nem is az utolsó. Mégis azt hiszem ez volt a legnehezebb olvasmány, bármennyire is el akartam olvasni, egy részem halogatta, nem ok nélkül. 

Irvin és Marilyn fájdalmasan őszinte könyve az öregségről, halálról és életről, a sírig tartó szerelemről. 

„Jó kis páros vagyunk: én a myelomámmal, ő a szívével meg az egyensúlyzavarával.

Két kis öreg, amint az élet utolsó táncát járja.”

Fülszöveg:

Miután kiderül, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, Marilyn és férje, Irvin D. Yalom, a neves pszichoterapeuta elhatározzák, hogy közösen írt naplóban vallanak a közelgő véggel vívott küzdelmükről. Szívbe markoló írásuk az elválás és veszteség fájdalmáról, az élettől való búcsúzás méltóságáról szól, és arról, hogyan lehet úgy élni és szeretni, hogy visszatekintve semmit ne kelljen megbánni.

Nálam: 5/5