• Könyvajánló

    Erberling Judit – Szirmok

    2022.11.16. /

    Sziasztok!

    Erberling Judit második verseskötetét olvastam el a napokban. Nem vagyok egy vers olvasó, ami kicsit fura lehet tekintve, ha valami nagyon bánt általában mindig verset írok. 🙂 

    A Szirmok című kötet azonban immáron másodjára bizonyította számomra, hogy talán mégis többet kellene olvasni. 

    Fülszöveg:

    A Szirmok bájos, nőies külsejével hívogatja az olvasót, azonban a női lélek mélye nem mindig olyan bársonyos, mint a lehulló virágszirmok… Az élet egy átmenet, minden elmúlik, a bú és az öröm is, csak rajtunk múlik, hogy melyik része ragad meg bennünket jobban.
    A kötet a természet, az ünnepek, az álmok és az érzések – legyenek azok akár pozitívak, akár negatívak – köré gyűjti a verseket kis csokrokba, ahogy a szél is olykor kisebb kupacokba fújja a lehullott virágszirmokat.

    Szálljunk együtt szirmokként a gondolatok szárnyán!

    Borító: Ashley Redwood

    Szöveggondozás: Fülöp Zsolt István

    Kiadó: NewLine Kiadó

    Nálam: 5/5

    tovább
  • Blogbejegyzések,  Versek

    Labdajáték

    2020.06.03. /

    Közeledik a sötétség
    A sötétség mely leránt a mélybe
    A mélybe ahol megmutatja a poklot
    A poklot amitől úgy érzem elpusztulok.

    Közeledik a fény
    A fény amely magával repít a fellegekbe
    A fellegekbe ahol megmutatja a mennyet
    A mennyet amitől újra érzem a reményt.

    Egyszerre közeledik mindkettő
    Nekem mindkettőre szükségem van
    Nem tudok dönteni köztük, így
    Hagyom had labdázzanak velem
    Játsszák le ki lesz a győztes.
    Ki nyer meg engem egy körre.

    Egyszerre járom meg a mennyet és a poklot
    Érzem a bőrömön minden egyes ütésüket
    Érzem a belsőmben mindegy egyes passzolásukat.
    Érzem ahogy az egyik durván beszippant majd kiköp magából
    Ezzel egy időben
    A másik finoman magához húz majd gyengéden felemel.

    Én pedig hagyom had játszanak.
    Játszanak csak, hiszen én menekültem feléjük
    Menekültem feléjük el innen
    El innen mindegy hova.

    És a játék végén
    Mindig tudom ki lesz a győztes
    Mégis mindig
    Újra és újra játékra hívom őket,
    Egy játékra melyben én vagyok a labda
    A játék végén pedig a hulla.

    tovább